Egerszalók után - Merre s hogyan tovább?

Előzetes javaslatok a Társaság Közgyűlésére

Amint arról a Forgó legutóbbi számában rövid híradással szolgálhattunk (III. évfolyam, 3. szám, 3. oldal alsó harmada), 2002. október 26-27-én kiállítással egybekötött Országos Játékfórumra került sor. Mivel a Heves Megyei Info, azaz az egri székhelyű megyei művelődési központ szakmai információs lapja internetes változatának www. mmk-eger.sulinet.hu jelű weblapjain terjedelmes szöveges-fényképes tudósítás olvasható, valamint az erről szóló szakmai beszámoló - tudomásunk szerint - Társaságunk, valamint az Internet JátékHáz megfelelő site-ján is közzé tétetett, így a részletek ismertetése alól s helytakarékossági szempontból is egyúttal felmentve érezzük magunkat.

Az összejövetel szórakozva és okos játékokkal elegyített munkaülését témafelvetések: visszatekintés Kőszegtől a Játékudvarra és hitvallás játék ügyben (Földes Mária és János), pedagógiai játékérték, elemzés (W. Mikó Magdolna), a honi játékszer készítés története (Tészabó Júlia), a kortárs mesterek, mesterségek művelőinek összefogása és menedzselése pl. a nyitott porták, valamint a falusi/kistérségi turizmus keretében (Szendrőné Font Erzsébet), a hazai játék- és játszás bázisainak szélesebb körű megismertetése, az elszigetelt kezdeményezések és erők összébb terelése, rendszeres és korszerű információs bázis működtetése (Kriston Vízi József), a játékszer és játszótéri berendezéseket tervezők, gyártók, és készítők felkészítése a hazai és EU-s szabványok megismerése, együttes alkalmazása, valamint a szabályozók és rendelet alkotók felé szükséges kritikai kontroll (Demjén Imre), a Kiss Áron Magyar Játék Társaság mint átfogó szakmai érdekvédelmi szervezet, egyesület felelős tevékenysége, és tagozatainak szerepvállalása az ügy különböző szintű képviseletében (Györgyi Erzsébet) adták a két napra, majd otthonra s azóta is tartó "muníciót". Az elvi-elméleti felvetések, s mondhatom őszintén, a konferencia maga valódi értelmet és tartalmat az Egerszalóki Faluházban kiállított tárgyak és a szép számmal összesereglett és demonstrációt tartott alkotók közös disputája révén nyertek.

A szervezők számára előre nem várt fordulatként végül is igen erőteljesen fogalmazódott meg az a szándék, hogy a (2001-ben?) balsorsú véget ért Magyar Játékgyártók Egyesületének - érdekeltek által megfogalmazott - hiánya miatt indokolt egy "honi játékalkotói egylet/egyesület" nevű, az előzőhöz hasonló funkciójú érdekképviselet (ismételt) életre hívása.

Az ott megfogalmazott záró dokumentum idevágó passzusa már utal(t) rá és a szalóki találkozót követő történések (belső egyeztetések, a különböző tárcák magas rangú vezetőitől kapott alapos szakmai és támogató javaslatok) pedig egyre logikusabbá teszik a törekvések olyan irányba terel(ődé)sét, amely egy, a Kiss Áron MJT kebelén belül egy önálló, (mondjuk:) "játékalkotó és -forgalmazó szakosztály" létrehozásában nyer kifejeződést.

Ezt több praktikus (tárgyi, személyi és szervezeti-képviseleti, aktuális pályázati, pénzkezelési) szempont is indokolja. Természetesen így is megoldandó a szakosztály/tagozat 3-5 fős operatív magjának, a szervezés, tervezés és működtetés személyi feltételeinek biztosítása, amelyben szintén a jövő év elején esedékes Közgyűlésre való készülődés során szükséges lépéseket tenni.

Az is tisztázandó, hogy a megalakításra javasolt szakosztály/tagozat óhajtja-e képviseltetni magát az elnökségben? (E gondolkodás mentén nyilván fölvetődhet még más, szintén a játék és a játszás egy-egy sajátos területét művelő csoportosulás megalakulása vagy integrálódása, de ez most túl mutat eszmefuttatásunkon. E helyütt azonban megemlítem, hogy indokoltnak tűnik egy Közép-Magyarországi Játék Szakosztály létrehozása, amely a főváros és vonzáskörzete, valamint Pest megye játékszerveződéseit és egyéneit fogná össze, egyúttal földrajzi értelemben is segíthetné a Titkárság munkáját!) - Magam mint a szalóki fórum egyik szakmai szervezője legalábbis e mellett voksolok s ezt kívánom képviselni a Közgyűlésen is. Egyúttal javaslom azt is, hogy a fórum folytatására - az aktualitások és a tagozati munka (pályázatok, képzési és foglalkoztatási tervek) áttekintése, valamint a középtávú munkaterv meghatározása érdekében február végén ismét Egerszalókon kerüljön sor. Mivel a szervezők az akkori jelenlévők meghatalmazásából elkészített dokumentumokat eljuttatták csaknem minden minisztérium első számú vezetőjéhez és a Miniszterelnöki Hivatal illetékeseihez, az erre érkező reagálásokat tartalmilag csoportosítva a Nemzeti Fejlesztési Terv Humán Erőforrás fejlesztési Programjának prioritás-csomagjával vetnék össze, s határoznák meg feladataikat. Mindez pedig természetesen a Társaság társadalmi szerepvállalásának további növekedésével, anyagi és szellemi gyarapodásával járhatna együtt!

Mindezeken túlmenően az Alapszabályban foglaltak szerint fontosnak tartom a Vezetőség beszámolási kötelezettsége mellett az éves-két éves átfogó munkaterv beterjesztését, megvitatását és közgyűlési elfogadtatását; az 1996-tól deklarált, ám a gyakorlat által sajnos várt hatékonyságát nem bizonyított társelnöki rendszer módosítását akként, hogy az egyénre szóló társelnöki mandátum legalább két naptári évre szóljon, s az Elnökség ebbéli és kooptálási jogosítványát a Közgyűlés által jóváhagyva gyakorolja (Alapszabály 13.3. pont). Az elnökségi ülések időpontjára és helyszínére vonatkozó előzetes híradás gyakorlata - áttanulmányozva az elmúlt hírlevél számokat - hiányos. A társelnöki létszám minimumának (7 fő) hiányáról pl. a Mesterség és Művészet 2002. augusztusi Játék Hírmondójának 21. oldalán értesülhetünk. Nemutolsósorban a szakmai jellegű kiadványozás (lásd: Vesszőparipáink sorozat) rendszeres folytatása is, valamint több ehhez hasonló közérdekű egyesületi téma megbeszélése is aktualitást kaphat jövő év elején. Mindehhez - tagi jogaim mellett kötelezettségeimből is fakadóan - ezúton ajánlom fel tevőleges közreműködésem!

Tel.: (1) 33 83 063; 06-30-370 7978; email: jozsue@vnet.hu

Budapest, 2002. december 1-jén

A dokumentum elejére