"Mert mi a baba?
Egy csepp titok
Nem tárgy, nem élőlény
Kézzelfogható varázslat
A kisgyermek kezében kulcs, mely megnyitja számára a mesék világát
A felnőtt pedig, aki kitalálja és megteremti, mialatt ezt teszi,
megfürdik az örök ifjúság forrásában."

Remsey Ágnes

Nem tárgy, nem élőlény ...

A XX század krónikája három nyelven babául, gyermekül és emberül

Remsey Ágnes (iparművész és író) babák és emberek sorsának összefonódásán keresztül idézi elénk a XX. század egy-egy szakaszát, fordulópontját, hangulatát, szeletét.

A megható, hangulatos vagy éppen drámai történetekben felbukkannak a XX. század különböző babatípusai, melyeket a szerző szép akvarelljei jelenítenek meg.

Előzetes igényfelmérés

A sok szép, színes illusztrációt (kb. 120 akvarellt) tartalmazó könyv kiadási előmunkálatai folynak.

Az A4-es album formátumú könyv ára előzetes árbecslés szerint kb. 6.500,- Ft lesz. Amennyiben később szeretné megrendelni, megvásárolni, kérjük, hogy az alábbi adatokat szíveskedjen elküldeni címünkre.

Cím: Pirk Veronika, 2000 Szentendre, Málna u. 14.

Alulírott érdeklődöm az alábbi kiadvány iránt. Kérem, hogy megjelenése esetén tájékoztassanak a könyv pontos áráról és kiadási adatairól.
Remsey Ágnes: Nem tárgy, nem élőlény ... A XX. század krónikája három nyelven: babául, gyermekül és emberül
Érdeklődő neve:
Címe (irányítószámmal):
Telefon:

Pirk Jánosné Remsey Ágnes

1915. április 17-én született. Gyermek- és ifjúkorát Gödöllőn töltötte, mely a magyar szecesszió bölcsője volt. Életre szóló hatással volt fejlődésére a Gödöllői Művésztelep szellemisége, részben szülei, részben a többi alkotóművész közvetítésével.

1936-tól a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1939-től tagja volt a Magyar Iparművészeti Társulatnak. 1939-1943-ig szőnyegszövő műhelyt vezetett Gödöllőn, folytatta a Gödöllői Művesztelep hagyományait. Szőnyegeivel hazai és nemzetközi kiállításokon, vásárokon aratott szakmai és közönségsikert, így például a Milánói Triennálen, 1939-ben.

Erdélyben, Nagybányán találkozott Pirk János festőművésszel, akivel 1943-ban házasságot kötöttek. A háborús események miatt előbb Gödöllőre, majd 1949-ben Szentendrére költöztek, ahol öt gyermeket neveltek fel. A háború utáni esztendők - szellemi szempontból - számára nem múltak el terméketlenül. Verseket, esszéket, meséket, regényeket írt, melyek közül megjelent "Az aranygomb" című meseregénye, a "Nagyobb mozdulat" című dokumentumregénye, egy verses-képes "Kalendárium"-a. Az általa készített textilbabákról, "Bábuk és Virágok" címmel jelent meg egy fotó-naptára az 1998-as évre 2004-ben a "Kilenc asszony karácsonya" c. dokumentum regényét adták ki, 2005-ben pedig a "Cserepecskék" c. szimbolikus meséjét.

Babakészítéssel a "nagymama örökségeként", az ostrom után kezdett foglalkozni.