Általános rendelkezések

1. (1) Az egyesület neve: Kiss Áron Magyar Játék Társaság

   (2) Alapítási ideje: 1987. május 30.

   (3) Székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 1. - Óbudai Múzeum

   (4) Működési területe a Magyar Köztársaság

   (5) Emblémája: játékforgó.

   (6) A Kiss Áron Magyar Játék Társaság egyesület formában működő társadalmi szervezet, önálló jogi személy.

   (7) A Kiss Áron Magyar Játék Társaság pártoktól függetlenül fejti ki tevékenységét, pártoktól támogatást nem vesz igénybe, pártokat sem közvetve, sem közvetlenül nem támogat, országgyűlési képviselőket nem állít, és nem támogat.

Az Egyesület célja, feladata

2. Az Egyesület céljai

a) A választott névadó: Kiss Áron (1845-1908) munkásságához méltóan társadalmi összefogást és fórumot biztosítani a játékokkal, a játszással foglalkozó, legkülönbözőbb területeken működő szakembereknek és intézményeknek.

b) A magyar és magyarországi játékkultúra értékeinek felkutatása, őrzése, széleskörű terjesztése és korszerű továbbfejlesztése. Az egyesületbe tömörült tagok által gyakorolt pezsdítő hatás révén a témakörrel foglalkozók szellemi, gyakorlati és módszertani támogatása.

c) Sajátos eszközeivel a hasznos ismeretek, a humánus jellemvonások, a kreatív készségek, a társadalmi, nemzeti önismeret fejlesztését szolgáló és a családi nevelést segítő játékok kidolgozásának elősegítése, azok bemutatása és elterjesztése.

d) A játékkultúrával foglalkozó szaktudományoknak, a játéknak az oktatás és a közművelődés terén való alkalmazása eredményeinek, valamint a játékfejlesztés során létrejött szellemi és tárgyi alkotások, újszerű törekvéseknek népszerűsítése.

e) A játékkal foglalkozók érdekeinek érvényre juttatása.

3. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében különösen a következőket teszi:

a) Sokoldalúan foglalkozik a játék ügyével.

b) Konferenciákat és vitaüléseket, kerekasztal-megbeszéléseket, szakmai összejöveteleket, ankétokat, bemutatókat és kiállításokat szervez.

c) Elősegíti olyan kiadványok megjelentetését, amelyek támogatják a játékkal foglalkozók munkáját, és magas színvonalon elégítik ki a játék iránt érdeklődők igényeit.

d) Információcserét biztosít a hazai játékkultúra különböző eseményeiről, tájékoztatást ad a témát érintő eredményekről.

e) A tagság tájékoztatására kiadványokat bocsát ki.

f) A hazai játékkultúra megismerésére és gazdagítására pályázatokat szervez.

g) Előmozdítja a játékkutatók, -fejlesztők, -terjesztők és használók szoros kapcsolatteremtését.

h) Kapcsolatokat vesz föl, illetve tart fenn a bel- és külföldi, hasonló témakörben működő társaságokkal, intézményekkel, személyekkel.

i) A játék tárgykörében - igény és lehetőség szerint - szaktanáccsal, szakvéleménnyel segíti az oktatás és a művelődés irányítóinak munkáját, s hasonló módon rendelkezésére áll az ipar és a kereskedelem illetékeseinek is.

j) A magyar játékkultúra értékeinek feltárásában jeleskedő, a játékkal kapcsolatos különböző szakterületeken kiemelkedő tevékenységet folytató szakemberek, csoportok elismerésére "Kiss Áron díjat" alapít.

Az Egyesület tagsága

4. (1) Az egyesület tagja lehet minden magyar vagy külföldi állampolgár, aki a Társaság célkitűzéseit magáévá teszi, feladatainak teljesítéséhez hozzájárulni kíván és felvételét írásban kéri.

   (2) A felvételi kérelemről az Egyesület elnöksége (vitás esetben a közgyűlés) szótöbbséggel határoz.

5. A tagság megosztása:

   (1) Rendes tagnak felvehetők azok, akik az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében az Egyesület munkájában tevékenyen részt kívánnak venni.

   (2) Pártoló tagnak felvehetők azok a magyar vagy külföldi állampolgárok, akik az Egyesület céljával egyetértenek, és vállalják eszmei, anyagi támogatását.

   (3) Kollektív tagságot létesíthetnek jogi személyek, intézmények, iskolák, munkahelyi közösségek, közművelődési és kulturális csoportok, baráti körök stb. Kollektív tagság esetén képviselőt kell kijelölni.

   (4) Tiszteletbeli tagoknak felvehetők azok a magyar és elnökségi javaslat alapján külföldi állampolgárok, akiknek felvételét a közgyűlés megszavazza.

   (5) Az Egyesület közgyűlése határozhat területi ill. ifjúsági tagozat létrehozásáról.

6. A tagság megszűnése

   (1) Kilépéssel szűnik meg a tagsága annak, aki ezt írásban kéri.

   (2) Törléssel szűnik meg az elhalálozott tagsága.

   (3) Kizárással sújtható az, akinek egy évi tagdíjhátraléka van, és azt írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, akinek bűnösségét jogerős ítélet mondja ki, akinek tevékenysége ellentétes az Egyesület céljaival. A kizárási határozatot az elnökség hozza, mely ellen 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést két közgyűlés között az Ellenőrző Bizottsághoz kell benyújtani. A közgyűlés határozatáig a fellebbező tagsága nem szűnik meg, de egyesületi jogait nem gyakorolhatja.

7. A tagok nyilvántartása

   (1) Az Egyesület hiteles nyilvántartást vezet tagjairól.

   (2) A nyilvántartás a tagok fontosabb, törvényesen nyilvántartható személyi adatait, a tagság kezdetének és esetleges megszűnésének időpontját tartalmazza.

   (3) A tiszteletbeli tagok nyilvántartására az Egyesület emlékkönyvet vezet.

8. Az Egyesület tagjainak jogai és kötelességei

   (1) Az Egyesület rendes tagja

     a) választó és választható,

     b) a közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik,

     c) a Társaság működésével kapcsolatos észrevételeit és javaslatait a közgyűlésen kívül is az elnökség tudomására hozhatja,

     d) részt vehet az Egyesület rendezvényein, részesülhet annak szolgáltatásaiból,

     e) részt vehet a szakmai csoportok tevékenységében.

   (2) A kollektív tagság képviselője ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint a rendes tagok.

   (3) A pártoló tagok

     a) a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt,

     b) az egyesület munkáját véleményükkel, javaslataikkal és egyéb módon segíthetik,

     c) az Egyesület működéséről folyamatos tájékoztatást kapnak,

     d) a kiadványok tiszteletpéldányaiból részesülnek.

   (4) Az Egyesület rendes, kollektív és pártoló tagjainak kötelessége közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, megtartani az alapszabály rendelkezéseit, valamint tagdíjat fizetni

9. (1) A tagdíj az Egyesület folyószámlájára fizetendő be, a folyó év első negyedében.

     (2) A tagdíj összegét az elnökség javaslata alapján a közgyűlés határozza meg, figyelemmel a nyugdíjas és ifjúsági, a kollektív ill. pártoló tagdíj mértékére.

Valamennyi tag felajánlhat a kötelező tagdíjat meghaladó összeget az egyesület javára.

   (3) A tiszteletbeli tagok nem kötelesek tagdíjat fizetni.

   (4) Az Egyesület tagsági igazolvánnyal látja el rendes és pártoló tagjait, valamint a kollektív tagság képviselőit.

Az Egyesület szervezete, ügyintéző és képviseleti szervei

A Közgyűlés

10. (1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, mely

a) a tagság egészét képviseli,

b) az Egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönthet.

(2) A Közgyűlésen a rendes tagok és a kollektív tagok képviselői (a kollektív tagcsoport nevében egyetlen) szavazati joggal, a tiszteletbeli és a pártoló tagok tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) Tanácskozási joggal vesznek részt mindazok, akiket az egyes napirendi pontok vitájában való részvételre az elnökség meghívott.

11. (1) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörrel

a) elfogadja ill. módosítja az alapszabályt,

b) megvitatja az elnökség és az Ellenőrző Bizottság beszámolóját és dönt azok elfogadásáról,

c) dönt az Egyesület munkatervéről, esetleges távlati terveiről, éves költségvetéséről,

d) 4 évre megválasztja az Egyesület tisztségviselőit (ha a választásra javasolt személy a közgyűlésen nincs jelen, csak akkor választható, ha a közgyűlést a tisztség vállalásáról írásban biztosítja),

e) tiszteletbeli tagokat választ az elnökség előterjesztésére, akár távollétükben is,

f) pártoló tagok jelentkezését elbírálja (tagságukra a rendes tagokra fennálló szabályok érvényesek),

g) dönt a tagfelvétellel és a tagság megszüntetésével kapcsolatos vitás kérdésekben,

h) dönt a tagok által beterjesztett indítványok felől,

i) a tagdíj összegét meghatározza,

j) dönt az Egyesület szakmai közösségeinek (szakosztályoknak, alkalmi vagy állandó munkacsoportoknak) létrehozásáról, működésük kereteiről, megszüntetésükről,

k) dönt az Egyesület megszüntetéséről, vagy más társadalmi szervezettel történő egyesüléséről,

l) rendelkezik az Egyesület vagyonáról megszűnés vagy egyesülés esetén.

(2) A közgyűlés az Egyesület működését érintő bármely más kérdésben dönthet.

(3) A közgyűlés a hatáskörébe tartozó kérdésekről

a) általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt,

b) kétharmados többséggel hozott határozat szükséges az alapszabály elfogadásához és módosításához, továbbá mindazon kérdésekben való döntéshez, amelyekre a közgyűlés ezt megszavazza.

(4) Két közgyűlés között a halasztást nem tűrő kérdésekben az elnökség dönt.

12. (1) A rendes közgyűlés összehívására évente kerül sor, összehívását az elnökség kezdeményezi a kitűzött időpont előtt legalább 30 nappal.

(2) Rendkívüli közgyűlés összehívására a tagság legalább egyharmadának írásbeli kérelmére, vagy az elnökség határozata alapján kerül sor. A 30 napos előretartás ebben az esetben is érvényes.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell

a) rendes közgyűlés esetében a napirendi pontokat,

b) rendkívüli közgyűlés esetén a rendkívüli összehívás indokát is.

(4) A közgyűlés határozatképességéhez a rendes tagok és kollektív csoportot képviselők legalább felének megjelenése szükséges.

(5) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirenden szereplő kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. Az ismételt összehívás megtörténhet 30 perccel a határozat képtelenség miatt berekesztett közgyűlés után, de legfeljebb azt 30 napot követően.

(6) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, mely tartalmazza a közgyűlés határozatait, valamint kivonatos formában az egyéb elhangzottakat. A jegyzőkönyvet a levezető elnök által felkért két tag aláírásával hitelesíti.

A jegyzőkönyvhöz tartozik a megjelentek saját aláírásukkal hitelesített névsora.

Az Elnökség

13. (1) Az elnökség az egyesületnek a közgyűlés által 4 év időtartamra választott vezető, irányító, szervező, ügyintéző, előkészítő és központi végrehajtó szerve.

(2) Az elnökség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

(3) a) Az elnökség legalább 7 társelnökből áll. A társelnökök maguk döntenek a maguk közül választandó soros elnök választási és váltási módjáról, munkájuk összehangolásáról. A társelnökök az elnökségi üléseken beszámolnak munkájukról. (Alábbiakban Elnök tisztségen a Soros elnök értendő.)

b) A közgyűlés ügyvezető titkárt választ, aki a mindenkori soros elnök személyéről tájékoztatást nyújthat.

14. (1) Az elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az elnökségi ülések helyszínéről, időpontjáról a tagság a tisztségviselőktől, a rendezvényeken ill. a kiadványokból szerezhet tudomást.

(2) Az elnökség tevékenységét a soros elnök irányítja.

(3) A soros elnök rendkívüli elnökségi ülést köteles összehívni az indítvány benyújtását követő 8 napon belül, ha azt

a) legalább 3 elnökségi tag,

b) legalább 25 tag, vagy

c) az ellenőrző bizottság képviselője

az ok és a cél megjelölésével indítványozza.

(4) Az elnökség tagjai írásban is jogosultak határozni. Az ülésen kívül javasolt határozat tervezetét 3 napi határidő kitűzésével írásban kell az elnökségi tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban adják meg. A szavazás eredményéről és határozatáról, valamint annak keltéről az elnökségi tagokat az utolsó szavazat beérkezését követő 3 napon belül az elnök írásban tájékoztatja.

(5) Az elnökség megállapítja működési rendjét, amelyben nem térhet el attól, hogy

a) az elnökség ülései nyilvánosak,

b) az elnökségi ülések rendjét a tagság számára hozzáférhetővé kell tenni,

c) az elnökségi ülésekről szóló emlékeztetőt az ülést követő 15 napon belül el kell juttatni az elnökség tagjaihoz és az ellenőrző bizottsághoz.

(6) Az ellenőrző bizottság vezetője az elnökség munkájában hivatalból részt vesz.

(7) Az ügyvezető titkár az elnökségi ülésen hivatalból jelen van.

(8) Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább fele megjelent.

a) Ennél kisebb létszám esetén a jelenlévők szavazatát a távollévők levélszavazata egészítheti ki.

b) Határozatképtelenség esetén az ülés ismételten összehívható, amikor is a jelenlévő elnökségi tagok létszámára való tekintet nélkül határozatképes.

Fenti megoldások közül a jelenlévők szótöbbséggel választanak.

(9) Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

15. Az elnökség hatáskörébe tartozik mindaz az Egyesülettel kapcsolatos jog és kötelesség, amit a jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, a közgyűlések közötti időszakban ideiglenes jelleggel a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben is eljár, úgymint:

a) Gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

b) Első fokon dönthet tagfelvételi ügyekben.

c) Fegyelmi és etikai ügyek eldöntésére, vagy rendkívüli feladat megoldására bizottságot hozhat létre,

d) A választott tisztségviselők mellett ügyvivőt, pénztárost bízhat meg.

e) Az Egyesület ügyeiről a tagságot tájékoztatja.

f) A közgyűlések közötti időben a megüresedett tisztségekre - legfeljebb két alkalommal - ideiglenes betöltőket kérhet fel.

g) Irányítja és ellenőrzi a szakcsoportok tevékenységét.

Az elnökség tagjainak feladatai

16. (1) A soros elnök

a) irányítja az Egyesület tevékenységét és

b) ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását.

(2) Valamennyi társelnök jogosult

a) az Egyesület képviseletére,

b) a pénztárossal együtt utalványozásra, az elnökségnek beszámolási kötelezettséggel.

(3) Az ügyvezető titkár

a) a soros elnök megbízásából jogosult az Egyesület képviseletére.

b) az elnökség iránymutatása alapján ellátja az Egyesület szervezési teendőit.

c) Irányítja az Egyesület alkalmazottait, felettük az elnökség megbízásából munkáltatói jogot gyakorol

d) Kezeli az Egyesület vagyonát, gyűjteményét, irattárát.

e) Vezeti a tagnyilvántartást

f) kezeli az Egyesület levelezését.

Az Ellenőrző Bizottság

17. Az Ellenőrző Bizottság

a) három tagját a közgyűlés választja.

b) tagjai maguk közül választanak elnököt.

c) alkalmanként, de minden közgyűlés előtt megvizsgálja az Egyesület tevékenységének jogszerűségét, vagyonának kezelését, pénzgazdálkodását. Vizsgálatairól az elnökség és a közgyűlés felé írásos feljegyzést készít.

Tanácsadó testület

18. Az elnökség alkalmi vagy a választási ciklusra terjedő időtartamra rendszeres tevékenységű tanácsadó testületet hozhat létre.

Az egyesület vagyona, gazdálkodása

Egyéb szabályozások

19. Az Egyesület vagyonát képezik a feladatok ellátásához szükséges berendezései, felszerelési tárgyai, eszközei, melyek megbízható kezelése és védelme céljából az elnökség nyilvántartást vezet. E nyilvántartást az Ellenőrző Bizottság évente megvizsgálja.

20. Az Egyesület anyagi forrásai:

a) rendes tagdíjak,

b) pártoló tagok hozzájárulásai,

c) kollektív tagság tagdíjai,

d) pályázati támogatások,

e) jogi személyek felajánlásai.

21. Az egyesület pénzforgalmát banki csekkszámlán bonyolítja le. Utalványozásra a társelnökök, a soros elnök megbízásából az ügyvezető titkár, valamint másodhelyi aláíróként a pénztáros jogosult. Az elnökség által szabott határ feletti utalványozáshoz az elnökség határozata szükséges.

22. Az Egyesület nyereség elérésére nem törekvő, "nonprofit" szervezet, bevételéből az alapszabályban megfogalmazott célok megvalósítását finanszírozza.

Záradék

Az Egyesület eredeti alapszabályát az alakuló közgyűlés, ill. 1987. augusztus 27-én a Művelődési Minisztérium mint alapító és felügyelő szerv hagyta jóvá, a Bács-Kiskun megyei Bíróság 491/89. sz. alatt vette nyilvántartásba az egyesületet.

Az alapszabály átdolgozott formáját az 1991. évi közgyűlés, jelen formáját az 1998. évi közgyűlés fogadta el.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak irányadók.

Budapest, 1998. január 17.