Okos társadalom. Sokatmondó cím. Nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem össztársadalmi. Benne van a tudás, az egymásra figyelés, az egyediség tiszteletben tartása, elfogadás, felelősség az önállóság, a kompetencia, az alkalmazkodás, a döntés szabadsága. Benne van az is, hogy csak akkor tudunk az emberiség nagy problémáin segíteni, ha az "okosság" nem marad bizonyos rétegek privilégiuma, ha a közös érdekek felismerése tettekhez vezet.

Az okos társadalomban a nevelés, az életre való felkészítés nem iskoláskorban válik fontossá. A tanítási-tanulási folyamat már a születés pillanatában elkezdődik, sőt ha elfogadjuk a kapcsolatanalízis eredményeit, már a fogantatás pillanatában. A jövőkép tervezésekor ezt a tényt is figyelembe kell venni.

Éppen ezért fontos szót ejteni arról, hogy a tartalmak, értékek, kompetenciák átadása már a bölcsődében, óvodában is jelen van, tehát akkor is, ha nem beszélünk oktatásról, hanem nevelésről, gondozásról. Amikor a kisgyermek játszik, akkor fejlődik leginkább. Kevésbé sokszor gondolunk rá, hogy játékával egyben tükröt tart elénk. Látjuk-e a tükörben, hogyha okos társadalmat szeretnénk, akkor a kisgyermekkort nem engedhetjük át egy teljesítménycentrikus társadalom nyomásának. Az első hét évben az ismeretszerzés, a készség- és képességfejlesztés csak életkorhoz szabottan, élményszerűen - élményszerző módszerek alkalmazása révén - valósul meg. A gyermek olyan alapot kap mintakövetéssel, tudásszerzéssel, tapasztalással melyre sikeres életvitele érdekében szüksége van.

Milyen tartalmak, kompetenciák, értékek közvetítésére van szükség?

A jelenleg készülő bölcsődei alapprogram és az Óvodai nevelés országos alapprogramja jó irányt mutat: Az egészséges életmód szokásai, értékei, az érzelmi intelligencia fejlesztése, az esztétikai és intellektuális tevékenységek gazdag kínálata biztos talaj a lábunk alatt.

A gyermekek hozott tudása, aktivitása képezi differenciált nevelőmunkánk alapját. Az érdeklődés, a motiváció megmarad, tovább erősödik az életkorral. A játékra, tapasztalat- és élményszerzésre, gazdag tevékenység kínálatra épített kedvező tanulási környezet biztosítása tehát elengedhetetlen.

A gondozónők, óvodapedagógusok az intézménybe lépő gyerekkel együtt a gyermek szüleit is "megkapják". A szülőkkel való kapcsolattartás, a szülők nevelői tevékenységének sorsdöntő szerepe van az értékek hatékony átadásában. A gyereknek otthon is szüksége van a tolerancia, felelősség, együttműködés átélésére.

Nem szabad tehát megfeledkezni azokról, akik közvetítenek. A jövő bölcsődéjében, óvodájában érzelmileg intelligens, követve nevelő, rugalmas, széleskörű, biztos szakterületi tudással, a továbbépítés igényével rendelkező nevelőkre van szükség.

Magának a problémakörnek a tisztázását az ágazatok szintjén kellene kezdeni: meghatározni azt, hogy a jelenlegi helyzetet pontosan milyen okok generálják, ezek milyen súllyal bírnak, az okok mely ágazatokhoz kötődnek. Minden érintett előtt világossá kellene tenni a saját felelősségét, szerepét, kompetenciáit ebben az ügyben. Tiszta szerep, feladat, felelősség meghatározásra van szükség, amihez reálisan fel kell mérni a jövőkép és a jelenlegi helyzet közötti különbségeket, majd a változtatásokat szakszerűen menedzselni.

A feltételek figyelembevétele, megvalósítása nélkül minden csak álom maradhat, az okos társadalom reményével együtt.

Budapest, 2005. február 17.

Villányi Györgyné
a szakosztály vezetője